A babahordozásról

november 13, 2010    
Kategória: Életmód, Kitekintés

Nem tudom, találkoztatok-e a babahordozás intézményével? Hogy miről is van szó? Egy mondatban talán úgy foglalhatjuk össze, nem más, mint a védelmező, szertő anyával való közösség biztosítása. Biológiai háttere az, hogy a csecsemő teljesen kiszolgáltatott a környezetének, édesanyjának, hiszen fejletlen a mozgása, érzékszervei, sőt a testhőmérsékletét sem tudja kellőképpen szabályozni.

Az újszülött fogó, átkaroló, összerezzenési reflexei, C alakú gerince, terpesz lábtartása emlékeztetnek bennünket az csecsemő és az anyuka összetartozására.

Lélektanilag egyértelmű, hogy az édesanya közelsége, melegsége, sőt testkontaktusa elengedhetetlenek a megfelelő, kiegyensúlyozott fejlődéshez.

Korunk változásai nem mindenben kedveznek a kisgyermek által igényelt édesanyai magatartás kialakulásának, a fizikai távolsággal talán a lelki távolság is megnövekedett a szülő és a baba között. A babahordozás ma alternatívnak tekinthető gyereknevelési irányzata ezt a folyamatot igyekszik visszafordítani, helyretenni, a ma tapasztalható előnyök megtartása mellett.

Az egyik gyakorló babahordozó anyuka szerint azok a kismamák, akik a hordozó eszközök segítségével vállalják a közvetlen kontaktust, nagymértékben hozzájárulnak a kisgyerek fejlődéséhez, hiszen a baba sokkal többet lát, több inger éri, az egyensúlyozó szervei folyamatosan stimuláltak, folyamatosan érzékeli az anyuka szívdobogását. A láb terpeszben tartása ideális az instabil csípő és az enyhébb fokú dysplasia kezelésére. A hordozott babák bizonyítottan kevesebbet sírnak, hamarabb szocializálódnak, hamarabb lesznek önállóak. A baba többször, és többet szopik, ha hordozzák, ez pedig növeli a tej mennyiségét, csökkennek a szoptatási problémák. Ahol a hordozás és együttalvás természetes (például Ázsiában), jóval kevesebb a bölcsőhalál, melyet talán a légzéskontrol és az idegrendszer nem kielégítő fejődése okoz.

A babhordozó anyukák több helyen, például művelődési központokban kis közösségeket alkotnak, ahol a babájukkal 24 órás szolgálatban levő mamák beszélgethetnek, kicserélhetik tapasztalataikat, kipróbálhatják egymás eszközeit, sőt ilyeneket készíthetnek is. A jól működő babahordozó klubokban előadások színesítik a közösség életét. Általános az a vélemény, hogy nem csak a nehézkes gyerekkocsis közlekedés alternatívájáról van szó, ennél többet látnak benne. Gyermekeik kiegyensúlyozottak, kevesebbet sírnak, és nem utolsó sorban jól érzik magukat egymás társaságában.

A metrón a zsúfolt szerelvényben tülekedő emberek között, a kocsijában síró babát látva azonnal érthető, miről beszélnek a mosolygós anyukák. Mennyivel jobban érezné magát a kicsi, fél méterrel magasabban édesanyja ölén, aki meg tudná nyugtatni.

(Forrás: Helyi Téma XIII. 2010.10.29. J.A.)

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Kérlek, írd meg a véleményed!