Aki a szelet nézi, nem vet…

április 27, 2010    
Kategória: Misszió

Az Úr Jó! Csodálatos dolgok történtek február óta, örül a szívünk, hogy Istent munkában látjuk a Vajdaságban, és része lehetünk az aratásnak. Több vendégszolgálót sikerült meghívunk Péterrévére. Virágvasárnap D. Nagy Tamást missziós pásztortestvérünk szolgált a gyülekezetben. Nagyon örülünk, hogy más magyarországi testvérrel is szolgálunk Szerbiában: ő Belgrádban plántál gyülekezetet Szabó Viktor szabadkai pásztortestvérünkkel. Hisszük, hogy egyre több missziós elhívású embert fog küldeni az Úr Vajdaságba – Szerbiába, képviselve az ott lakó népek felé, hogy nincsenek elfelejtve. Isten szereti őket és törődik velük.

Tavasz elején elkezdtük vetőmag-akciónkat, azzal a céllal, hogy motiváljuk az embereket a munkára. Ingyen osztottunk vetőmagot a jelentkező családoknak, azzal a feltétellel, hogy megművelik kertjeiket. Krumplit, hagymát, borsót, zöldségféléket osztottunk ki közöttük, és nagyon örültünk, hogy olyan családok is jelentkeztek, akik évek óta műveletlenül hagyták a kertjeiket. A Jugoszláv háború óta nagyon megszokták, sőt el is várják az emberek, hogy segélyeket kapjanak, így ezzel a programmal szeretnénk elérni, hogy saját maguk termeljék meg a konyhára valót (már akinek van kertje). Hiszünk benne, hogy Isten segítségével és a gondolkodásmód megváltoztatásával jobb színvonalon élhetnek az emberek. Az odafigyelés, a törődés, a szeretet, a tanítás és az Istenhez vezetés az, ami át tudja őket formálni. Nagy-nagy türelem kell hozzá.

Húsvétkor szintén vendégszolgálóink voltak: Tircs Roland testvérünk és Muzslai Bencze fiunk szolgáltak a gyülekezetben. Nagy áldás volt.

Közben az építkezés folytatódott, köszönünk minden imát és segítséget. Egy svájci református gyülekezettől és a skót Aratás Gyülekezettől kapott adományokból jelen pillanatban is folyik az építkezés. Hálás a szívünk az adományokért és azokért a vajdasági és magyarországi testvérekért, akik önkéntesen jönnek segíteni, pénzüket és idejüket nem kímélve, hogy dolgozzanak a gyülekezeti házon.

Április elején megérkeztek skót testvéreink, az Aratás Gyülekezetből, akik öt napot szolgáltak velünk a Vajdaságban. Isten fantasztikus egységet és szeretetet adott közénk, nagy öröm volt a közös szolgálat. Még az sem vette el a kedvüket, hogy a frissen vakolt helyiségben a földön kellett aludniuk matracokon: boldogok voltak, hogy Isten akaratában vannak. Tartottunk filmklubokat külön a magyarok és külön a roma testvérek számára. Majd a skót csapat kihívta Vajdaságot barátságos egy futballmérkőzésre. Nagy sikere volt a központban megtartott meccseknek. A mérkőzés után evangélizáltunk, és sokan imádkoztak velünk, hogy befogadják Istent a szívükbe. A vasárnapi Istentiszteleten is a skót testvérek szolgáltak és az Igehirdetés mellett bizonyságtételeket osztottak meg velünk.

Az egyik bizonyságtételt szeretném kiemelni. Moira, az ifjúsági vezető felesége elmondta, hogy súlyos depresszióban szenvedett hosszú éveken keresztül. Sem a gyermekeit, sem a háztarást nem tudta ellátni, mivel elméje zavarodott volt. A férjére rengeteg feladat hárult, de ő hűséges maradt hozzá, és nem csak keresett a családra, hanem minden egyéb feladatot is ő látott el. De az Urat nem tagadta meg Moira, sőt kereste. Egyszer szólt hozzá Isten az Igéből: „Tudom a te dolgaidat, íme, adtam elődbe egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat, hogy kevés erőd van, és megtartottad az én beszédemet, és nem tagadtad meg az én nevemet.” (Jelenések könyve 3, 8) Ez az Ige olyan erővel és felismeréssel hatott az életére, hogy meggyógyította őt. Tudta, hogy Isten kinyitott előtte egy ajtót, amit senki be nem zárhat, sem depresszió, sem betegség, sem emberek, sem hatalmasságok, senki és semmi! Moiráról sugárzik a boldogság és az erő. Hittel, szeretettel, erővel imádkozott az emberekért, mert tudta, hogy egyedül Isten a megoldás, nincs más hatalom és erő, amely megszabadítana, egyedül Jézus!

Most hétvégén is nagy áldásokat élhettünk át. A gyülekezeti ház szépen épül, a vajdasági testvérek szorgalmasan dolgoznak rajta, akkor is, ha mi nem vagyunk ott.

Vendégszolgálónk most Nagy János református missziós lelkész volt. Míg mi délelőtt Gáborral Szabadkán szolgáltunk Szabó Viktor pásztortestvérünknél, addig ő délelőtt a magyar Istentiszteleten szolgált. Nagy öröm volt számunkra a meghívás. A délutáni roma Istentiszteletre már visszaértünk, hogy azt megtartsuk. Bár sok a próbatétel és a nehézség, Isten munkálkodik, és erősíti az Ő népét.

Hálásak vagyunk, hogy már két Istentiszteletet tudunk tartani vasárnaponként, hogy beindultak az ifialkalmak. A roma fiatalok között vannak nagyon értelmesek, akiket szeretnénk képezni, bibliaiskolába küldeni, hogy majd a saját népük a romaság között tudjanak szolgálni. Mindenben Isten áldására van szükségünk, de tudjuk, hogy Ő nem hagy el minket, és amit megígért az igaz, mert Ő mondta.

Nagy erővel készülünk a Mosoly Napra, ami május 29-én lesz. Kérünk, hogy imádkozzatok ezért a nagyszabású evangélizációrért, hiszen sok városból, faluból fognak jönni erre az alkalomra. Szeretnénk ezzel az programmal is Isten szeretetét hirdetni egy olyan népnek, akik magukat elfelejtett népnek nevezik, de Isten mosolyog rájuk, Jézus a mi garanciánk. Erre az alkalomra jönni fog Pintér Béla, az Amaro Del együttes és két vajdasági zenekar is, ezenkívül még sok egyéb program is lesz. Köszönjük mindenkinek, aki imádkozik értünk vagy segít természetben illetve anyagilag.

A maga idejében aratunk, HA el nem lankadunk. Gal.6:9

Szeretettel: Etelka és Gábor

[svgallery name=”2010_04_24_Vajdasag”]

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Kérlek, írd meg a véleményed!