Bereznai Áron: Az eljövendő élet reménysége

május 1, 2012    
Kategória: Hanganyag

2012. április 28.

Még egy megrázó mártírhalál is sokkal érthetőbb és elfogadhatóbb számunkra, ha az Úr szemével tekintünk rá, s meglátjuk, hogy mi következik utána. Isten az élet és a halál Ura, aki földi életünk végeztével örök élettel ajándékoz meg bennünket a mennyben, ha hiszünk Jézus megváltásában.

„Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje…
…Ha csak emberi módon küzdöttem a vadállatokkal Efezusban, mi hasznom belőle? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor „együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk”.(1Kor15,19-20,32)

Keresztény hitünk ha csak a földi létre irányul, akkor valóban nyomorúságos az életünk. Isten arra bíztat bennünket, hogy lássunk túl az ideig óráig tartó földi létezésen, s pillantsunk bele Krisztusban a mennyei örökségünkbe.

„Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség! Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor, hogy melyiket válasszam: nem tudom. Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak. Erről meggyőződve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal, a hitben való növekedésetekre és örömötökre” (Fil1,21-25)

Pál apostol a hit nemes harcát megharcolva, küldetését bevégezve választhatott, hogy inkább itt marad, vagy az Úrhoz költözik. Vannak pillanatok, amikor az ember legszívesebben a halált választaná, csak hogy megmeneküljön a fájdalmas, netán kilátástalannak tűnő időszakok elől. Ám ez a könnyebbik megoldás lenne. Illés is meg akart halni egy ponton, azonban élete mégis csak akkor ért véget, amikor küldetését teljesítve, az Úr magához ragadta.

Keresztény életünk középpontjában – hozzanak bármit is napjaink – a kereszt felvétele kell álljon, vagyis a saját akaratunk keresztre feszítése, meghalás önmagunk számára.

„Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket. Mert amilyen bőséggel részünk van a Krisztus szenvedéseiben, Krisztus által olyan bőséges a mi vigasztalásunk is.”
(2Kor1,3-5)

Istennek gondja van ránk, ismeri szívünk minden rezdülését, fájdalmát, és nála van minden vígasztalás. Az Úr az által vígasztal bennünket, hogy megérinti a lelkünket a menny szépségével, békéjével, szeretetével, örömével, Isten jelenlétével.

„Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké”(Jn14,16)

Az Atyától eljött hozzánk a Vígasztaló, az Igazság Szelleme, aki bőségesen megvígasztal bennünket minden helyzetben, ezért nem szükséges pótszerekhez folyamodnunk. Bármilyen élet vár is ránk, Ő a mi Vígasztalónk, akinek kimondhatatlanul fontosak vagyunk!

mp3 letöltése 9,7 MB 42:31
Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Kérlek, írd meg a véleményed!