Boldog testvérekkel találkoztunk – Csaholc

április 20, 2010    
Kategória: Hírek

Rozsályi Magdika régi vágya teljesült a múlt vasárnap. Egy elegáns, bérelt busszal 17 tagú, többszörösen kiválasztott társaság utazott a csaholci gyülekezetbe, látogatóba. Hogy mi a neve a gyülekezetnek, az számomra máig titok, de talán nem is fontos.

Az érkezőket, az Élő Ige Gyülekezetből már ismerős arcok fogadták, Virág Barna pásztor, és Orgován Tibor. A rövid üdvözlést követően leültünk az első sorokban a számunkra fenntartott helyekre, és már el is kezdődött (vagy talán folytatódott) „telt házzal” a temperamentumos dicsőítés.

A vendégeknek udvariasan lehetőséget biztosítottak arra, hogy üzenetüket elmondják, ezek közül talán Magdika könnyei voltak a legérdekesebbek.

Nem szaporítsuk a szót, most gyorsan áttérünk Virág Barna prédikációjára, aki Krisztus véréről beszélt, a hitben járásról, a szolidaritásról, hogy ne tudjunk elmenni senki mellett, aki bajban van, vagy segítségre szorul, hogy rajtunk keresztül lássa az illető Isten szeretetét, amit Jézus ránk hagyott. Ez kötelez, ezt nap, mint nap így kell tennünk.

Isten igéje a legfontosabb, szép dolog a dicsőítés,…, de mégis az Ige vezet bennünket, Isten országába. Ezért kell rá figyelnünk, meghallgatása előtt ki kell üresíteni magunkat, tűzként kell, hogy a szívünkbe hatoljon.

Isten nem vállal közösséget a bűnnel, ezért nem akarja, hogy bűnben maradjunk. Isten Igéjének újra, és újra történő hallásával leszünk képesek arra, hogy azonosuljunk vele.

A mai világ, a láthatókra figyel, ami megfogható azt preferálják. „Imádják” a nagy házakat, autókat, a pénzszámolást, de ezzel szemben Isten igéje arról szól, hogy a láthatatlanban higgyünk, abban bízzunk, bízzunk Isten erejében.

Nincs olyan elveszett lélek, melyet Isten Szent Szelleme át ne tudna formálni, de ehhez engedni kell magunkat. A kereszt üres, Jézus pedig az egyszerű, alázatos, szerető szívekben lakozik. Ha felemeljük tekintetünket, rábízzuk az életünket, akkor nem fogunk ragaszkodni semmihez, ami bűnbe visz: a cigihez, italhoz és a többi lassan ölő méreghez. Semmi tisztátalan nem lehet bennünk.

Minden cselekedetünket vizsgáljunk meg: Mit tenne Jézus a helyünkben? Hogyan, és mit prédikálna? Hogy járna mellettünk az utcán? Jézus kiüresítette magát, és eljött az egyszerű emberekhez, hozzánk. Nincs sárga, kék, piros, … kifolyt vére egyenlővé tett bennünket a szellem megújító erejében, és ez maradandó.

Az Isten megtartó ereje a békességben van, amelyre törekednünk kell. Ennek birtokában nem kell félnünk a mától, a holnaptól. Istentől jöttünk, és hozzá megyünk vissza, az Ő szolgálatában vagyunk, Ő a legnagyobb. Ha szellemi házunkba költözik, végül megjelenik fizikai házunkban is. Ha az otthonodat Isten szeretete járja át, lehet ott bánat, fájdalom, nélkülözés? Megváltozik az életed, a családodhoz való viszonyod.

Krisztussal a szívünkben ha ránézünk egy emberre, már mást látunk. Nem fogunk tudni elmenni a nyomorult szegény mellett, mert bűn, ha tudnánk jót cselekedni és mégsem tesszük.

Hangosan hívjuk Istent: Jézus, gyere a segítségemre! Nagyobb az, aki a szívünkben van, mint aki a világban van, ezért szeretnünk is kell, hinnünk kell benne, ez vezet el az igazságra. Nem Krisztus szemlélői akarunk lenni, hanem követői. A szeretet mindig nagyobb, mint a gyűlölet. Szeressük hát Istent mindvégig alázattal, szerényen, az igazi, saját, őszinte arcunkkal.

Szeressük felebarátunkat, is mint önmagunkat. Ha ezt tesszük, egy más világban fogjuk találni magunkat. Krisztusban járó közösségekben, jó barátok, hittestvérek között, és győzedelmes gyülekezetté válunk. Az életünk nem rólunk fog szólni, hanem arról, aki bennünk van, az igaz Jézus Krisztusról.

És még nem volt vége…

A következő „felszólaló” a mellettem ülő hölgy, férje volt. Onnan tudom, hogy büszkén súgta a fülembe. Később Orgován Tibi, ragyogó arccal hozta tudtunkra, hogy a felesége az, aki éppen bizonyságot tesz. Itt büszkék az emberek férjeikre, feleségükre, annyira, hogy magukban sem tudják tartani. A gyerekek is ott voltak, viszonylag türelmesen „bírták” a több órás összejövetelt.

Orgován Tibit már hallottam otthon, a gyülekezetben tanúságot tenni, de most, a „hazai pályán” igazán „formában volt”. Nem teszek kísérletet arra, hogy leírjam egy olyan ember bizonyságát, aki valami hihetetlen pálforduláson ment át. Nem tegnap, nem tavaly, hanem talán tíz éve (írom a szkeptikusok kedvéért). Ezt „élőben” kell meghallgatnotok, sőt átélnetek.

Fontos része volt az alkalomnak a betegekért és egyéb célokért való személyes imádkozás. Jó kis meglepetés ért, kihívtak, hogy tartsak velük, mert úgy mond „tűz égett” a szememben. Tűzről nem tudok, de a könnyeim rendesen potyogtak (hogy Magdika ne maradjon egyedül). Lehet, hogy sokaknak természetes egy ilyen közegben együtt imádkozni, nekem nem. Furcsa, különös, megrázó élmény volt…

Nem hiszem, hogy nagyon kellene bizonygatni, hogy az együttlétet követően mindenki, mindenkivel jóban volt, barátságosan elbeszélgetett. A 4-5 órás hazaút előtt még egy kitűnő ebédre is meghívtak bennünket Tibiékhez, melynek egyik csúcspontja a puliszkával készült töltött káposzta volt…

Ez lenne Kopasz Jenő öröksége? Ezt akarta nekünk Magdika megmutatni? Tényleg többszörösen kiválasztottak vagyunk! Vajon mi lehetett Kölcse falu boltosának a titka, hogy ezek az emberek már több generáción át egymás után emelnek magukhoz mindenkit, aki egy pillanatra megérti lelkük gazdagságát, őszinte, tiszta, egyszerű, természetes, minden modorosságot nélkülöző szeretetüket…

Máskor is el kell jönnünk – TANULNI!

J.A.

U.i.: Többen kérdezték, hogy készültek-e fényképek? Igen, de jól el lettek fuserálva. Vagy fotózol, vagy beleéled magad a történésekbe. A kettő együtt nem megy. A kellemesebb utat választottam, a fotózás most nem nagyon jött össze. Ami igen, az jórészt Beni érdeme.

[svgallery name=”2010_04_18_csaholc”]

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Comments

5 válasz   “Boldog testvérekkel találkoztunk – Csaholc”
  1. Jeneyné Somogyi Margit szerint:

    Ahogy a címet olvastam eszembe jutott Demos Shakarian „A legboldogabb emberek a földön” című könyve. Ez a könyv arról szól, hogy Isten hogyan kezdett el egy új utat építeni az Ő drága eszközein keresztül, (a Neki engedelmes embereken keresztül,) hogy megvalósuljon az, ami az Ő terve volt.

    És ugyan ez történt itt is. Ezek az emberek boldogok, mert Isten él a szívükbe és Isten Szellemének vezetésére figyelnek, és nem veszik le a szemüket Jézus Krisztusról. Szenvedélyesen élnek az Ő Megváltójukért. Tűz van bennük és ezt a tüzet látni, érezni lehet közöttük. Mi a titkuk? Talán a teljes Őreá hagyatkozás. Mindenüket odaadták és cserébe Isten az Ő csodás dolgaival árasztja el őket. Milyen jó cserét csináltak! És amit ők kaptak, azt a gyermekeiknek is átadják. Megtanították őket a tiszteletre, fegyelemre, hálára, engedelmességre. Honnan tudom? Mert láttam. Fegyelmezetten és figyelemmel töltötték el a nem kis időt az egész Istentisztelet alatt. És közben ragyogott az arcuk. (No jó, 3 óra elteltével a picik egy kis jelzéssel éltek. :-)) És nem láttam egyik széken sem a ragasztót ami lerögzítette volna őket.
    Istenem EZT a Csodát ADD meg nekünk is „fehér embereknek”. Mert igen is igaz az, hogy helyes iránymutatással lehet új, helyes értékrendeket megélő generációt felnevelni. Ha egy ember teljesen odaadja magát Istennek, akkor a Szent Szellem képes a csodát elvégezni és meg is őrizni. És a csoda az maga az az ember aki él Isten felhívásával és az Ő szavával az Igével. Mert az Ige megelevenedik és teljesen átformálja azt az embert, aki engedi, hogy „teljes lakozást vegyen benne a Szent Szellem”. És az ember már nem az az ember aki az édesanyja által megszületett, hanem az, aki Isten által Jézus vérén keresztül újjászületett!
    Hálás vagyok, hogy Isten tervének a megvalósulását láthattam itt, és láthattam azt is, hogy Isten terveinek megértésében és meg cselekvésében aktívan résztvevő kedves szerény emberekkel találkozhattam. Élesszétek tovább azt a Tüzet, amit Istentől kaptatok, mert szükség van Rátok Drága Csaholciak!

  2. SzFeri szerint:

    Nagyon tetszett a cikk! Azt hiszem én is kedvet kaptam, hogy elmenjek oda ha lesz még ilyen út Csaholra máskor is… :-)

  3. Székely Réka szerint:

    Nagyon boldog vagyok hogy ezt olvashattam .És hogy a fényképet is láthattam
    Kopasz Jenőről és Ancikáról
    Amikor fiatalon megtértünk az én drága férjemmel Velünk is ők foglalkoztak teljesen oda szántan .
    Nagyon boldog voltam amikor láttam a fényképüket is
    Ujra melengette a szivemet hogy nekik köszönhetjük hogy jó alapokat adtak az életünkben
    hogy az Úr Útján maradjunk.
    Dicsőség az Úrnak hogy velük találkoztunk 1991-ben Debrecenben
    Köszönöm még eggszer ezt a cíkket.Az Úr Áldjon meg gazdagon

  4. harangozóné algács ibolya szerint:

    Nagyon boldoggá tettel , hogy tovább folytatod amit apukád abba hagyott
    Kérem Istent adjon kitartást és áldást ebben a munkában
    puszi Ibolya

  5. Benkéné Horváth Gyöngyi szerint:

    Kedves Magdika,lehet hogy nem emlékszel rám,én Nyiregyházi vagyok ott jártam a szabad ker gyülibe, debrecenbe, és Nyíregyházán,olyan jó volt látni édesapádékat hogy feltetted,én közben férjhez mentem és a cigányok között munkálkodunk Hajduhadházon nagyon szeretnénk még többször hallani felőletek,ha nem gond akor légyszives add meg már a dániel bátyádnak az eimel cimét, mert nagyon szeressük őt is, és hiányzik nekünk, nem tudunk róla semmit, nagyon szegények a roma testvérek, kérlek ha tudtok valamilyen formában segiteni, kérlek benneteket segitsetek rajtuk is. Várom kedves válaszodat szerettel Gyöngyike Benkéné

Kérlek, írd meg a véleményed!