Csapó Hajnalka: Töredékek

Töredék 1.

Ami összetört, mindig az kell neked.
Amit már senki más
fel nem vesz az utcáról,
vagy egy megkésettnek hitt vallomás
a szerető szájáról.

Mert amíg élek, nálad nincs késő.
Amíg még törhető,
addig egy cserépedénynél sincs végső
stádium…

Csak néha felnyögök:
Mester,
meddig marad a kő
a kezedben?

S akkor megszólalsz,
kedvesen,
mosolyod megolvaszt
teljesen:
Addig marad kezemben ez a fegyver,
míg a fény,
melyet beléd helyeztem,
kiömlik a világra.
Akkor a művem nem volt hiába.

Töredék 2.

Neked a szívem kell, semmi más,
nem érdekel semmilyen kétszínű vallomás.
Csak az kell, mi összetört,
mi másnak nem okoz gyönyört,
de amiben kincset rejtettél el,
amit a szeretet nyit fel.

2011.05.24.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Comments

Egy válasz   “Csapó Hajnalka: Töredékek”
  1. Sintár Kata szerint:

    Nagyon tetszenek Hajnalka versei…köszönettel , Kata

Kérlek, írd meg a véleményed!