Fordulópont

május 6, 2010    
Kategória: Bizonyság

Valamikor, a Kövér Lajos utcában a Gyülekezet „régi” termében egy fura, nem túl rokonszenves fickó bizonyságot tett. Látszólag elég őszintén beszámolt arról, hogy milyen életet élt, és azt is elmondta, hogy a családja hatására megváltozott benne valami – mostantól az ő útjukat szeretné járni… Na – gondoltam – ebből sem lesz bötű, ahogy valamikor Felcsúton a Keresztmamám szokta mondani, amikor piszkosul nem volt meggyőződve valamiről. Kíváncsian vártam, hogy a következő héten is tiszteletét teszi-e az Egyházban? Tiszteletét tette. Meglepetésemre a dolog folytatódott még a következő hetekben is… Sőt…

Ha a történetet eredetiben szeretnétek hallani, akkor a figyelmetekbe ajánlom az alábbi videót Török Tibiről, aki azóta is a Gyülekezet hűséges tagja, meggyőző bizonyság, arról, hogy képesek vagyunk, illetve Isten képessé tehet bennünket arra, hogy gyökeresen megváltoztassuk az életünket.

Példa arra, hogy micsoda nagy jelentősége van a család kitartó szeretetének, hitének, a megbocsájtásnak abban, hogy az elrontott, elromlott dolgok helyreálljanak.

[Ha lassú/nem idul, kattints ide!]

Kerüljük azonban a hurrá-optimizmust! Kedves Olvasó, azért jó, ha tudod, az ilyen bizonyságot nem adják ingyen. Sok-sok küzdelem zajlott még Tibi bejelentése, és a TV riport között. A múltunktól nem könnyű megszabadulni, sok-sok szálat keserves munkával kell elvarrni…

A keresztény élet nem csak bizonyságtevésből, evangelizálásból áll, hanem nap, mint nap megoldandó, embert próbáló feladatok sorozatából, melyekben folyton helyt kell állni, hogy az igazi bizonyság a mindennapi életünk, a példamutatásunk legyen.

Így lesz, így lett, a dologból mégis csak bötű…

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Kérlek, írd meg a véleményed!