Meddig még Uram?

január 26, 2011    
Kategória: Misszió, Vajdaság

Valóságos a kérdés, a választ nem tudjuk, de egyet tudunk, hogy Isten szeret minket, ezt megmutatta azzal, hogy egyetlen Fiát oda adta értünk, Ő akkor is jó és tévedhetetlen, ha mi nem értjük.

A napokban átéltük, hogy Isten mennyire harcol a házasságokért, a szövetségi gondolkodásért a házasságban. A 2=1 házas misszión keresztül, csak most a napokban is több házasság megújult, elkezdődtek helyreállási folyamatok, isteni találkozások részesei lehettünk ezen keresztül, csodálatos dolgok ezek, és örvendez a szívünk az Úr szeretetén és hatalmán. Nemcsak Magyarországon, de a szerbiai Péterrévén is ezt tapasztaljuk, az Úr munkálkodik, dicsőség neki! DE! A mi ellenségünk az ördög, aki szétdobáló, a hazugság atyja és embergyilkos kezdettől fogva, nem nézi karba tett kézzel, hogy az Úr munkálkodik, és támad, az ő mindenféle gonosz módszereivel.

Vasárnap hajnalban, Gábor egy kis missziós csapattal indult Szerbiába, Péterrévére szolgálni, én már nagyon kimerült voltam, ezért kivételesen inkább itthon maradtam, hogy pihenjek. Délután kettő körül csörgött a telefon, Gábor hívott fel, hogy menjek utánuk a melós kocsinkkal (amit múlt héten csináltatunk meg a Mahanaim gyülekezet támogatásával), mert haza kell húzni a missziós-családi kocsit. Az egyik család látogatás során, a rossz utakon, amit a hó is betakart a kocsi alján lévő olaj tartály megsérült és az olaj elfolyt. Kb. fél 6-ra értem le és fél 7-kor tudtunk elindulni Péterrévéről haza. Ekkor már sűrűn esett a hó, fagytak az utak. Sajnos csak úgy tudtunk haza indulni, hogy a vontatott kocsiban is kellett ülnie pár embernek. Imádkoztunk. Mivel a gyújtást nem lehetett bekapcsolni a vontatott kocsiban, iszonyúan fáztunk, és folyamatosan kaparni kellett a szélvédőt, hogy valamit lássunk. Már közel a határhoz egy szerb rendőr igen magas összegre meg akart minket büntetni, a kocsikban nagy imaharcok folytak, a rendőr elengedett minket egy dinár büntetés nélkül! Szegeden a belváros egyik körforgalmában a másik kocsinak, ami húzta a rosszat (18 éves), tönkrement a kuplungja, így már mind a két kocsink használhatatlanná vált. Ott ragadtunk Szegeden, kilencen. Átfázva és nagyon kimerülve hálát adtunk. Közben, Jucusnak, az egyik missziós társunknak sikerült leszervezni egy harmadik kisbuszt, ami lejött értünk Szegedre, kb. hajnali fél kettőre ért oda. Gábor nem tudott haza jönni velünk, hogy az elromlott kocsikat szerelőhöz tudja vinni másnap (ma). A csodálatos az volt, hogy békességet kaptunk, valóban Isten békessége minden értelmet felülhalad, hiszen egy csomó dologról azt sem tudjuk, hogy hogyan fog megoldódni. Azt látjuk, hogy a sátán az életünkre tör, és feladásra akar minket kényszeríteni. A szüntelen imádkozásra tanít minket az Úr. Harcban vagyunk benne, és mindazok, akik az Urat szolgálják. Gábor szavaival: Ha át kell mennem egy zebrán, imádkozom előtte, és, ha átérek, hálát adok. Az ellenségünk az ördög, ezt komolyan kell vennünk, mert ö nem válogat a módszereivel. Ha nem törsz meg anyagi nehézségek alatt, akkor az életedre tör, rágalmazásokkal akar tönkretenni, a kapcsolataidat akarja szétszúzni, elsősorban a házassági kapcsolatodat, hogy elveszítsd az Isten szerinti gondolkodásodat a szövetség mélységéről, de alattomos módon akarja szétzúzni a baráti, testvéri kapcsolatainkat is, vigyáznunk kell! Ki kell tartanunk a szeretetben, az időnk rövid, Pál szavaival: De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangyéliomáról. Ap. Csel. 20, 24 Azt is nagyon fontos volt meglátnunk, hogy az örömünket is el akarja venni a sátán. Pedig Istenünk azt szeretné, hogy a futásunkat örömmel fussuk meg, ha nincs bennünk öröm, akkor gondolkozzunk el azon, hogy nem vesztettük-e el a hitünket? A hit mindig tud örülni, sőt a próbatételekben tudjuk megdicsőíteni legjobban a mi drága Megváltónkat. „Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, amiért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet.” Zsolt. 31, 8 Bár most még egyáltalán nem látjuk a megoldásokat, nem csüggedünk, és ebben erősítjük egymást és magunkat, mert Istenünk mindent a kezében tart, ez biztos, nem adjuk fel, mert nem vagyunk a meghátrálás emberei, de kérjük az Úr kegyelmét, hogy mindezekhez adjon erőt, mert ismerjük magunkat, hogy mennyire gyengék vagyunk, de vele a kőfalon is átugrunk!

Drága Testvérünk, az Úr Jézus erősítsen téged, hogy minden helyzetben tudjál hálát adni, mert ez az Úr akarata.

Köszönünk minden imádságot, és nagyon kérünk, hogy továbbra is imádkozz értünk, tudjuk, hogy a győzelem már elvégzett dolog, és már most a mennyekben ülünk a Krisztussal (Ef. 2, 5-6), tudjuk, hogy a valóság ez. Szeretnénk a győztes Király fiaiként és lányaiként élni és erre tanítani azokat, akiket az Úr ránk bízott.

Isten áldjon téged, mennyei Atyánk szerelmes gyermeke!

„Istennel győzedelmet nyerünk, és ő tapodja el ellenségeinket.” Zsolt. 60, 14

Etelka és Gábor

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Kérlek, írd meg a véleményed!