Vincze Gábor


E-mail: vincze.gabor@eloige.hu

Akarsz-e egy barátot?

VG_1024Az, hogy Isten beszél hozzánk, már kis gyermekkoromban is nyilvánvaló volt számomra. Az Úr kegyelméből, egy olyan családba születtem, amelyben már generációkra visszamenőleg voltak újjászületett emberek. Nagyszüleim (mindkét ágon) a baptista ébredésben tértek meg.

Vincze nagyapám az első világháborúban szerzett élményei alapján, a fronton adta át az életét Krisztusnak. Testében lebénulva, de szellemében újjászületve jött haza a háborúból. Isten ott a fronton mutatkozott be neki, beszélt hozzá és hívta el magának.

Anyai ágon nagymamám volt az, aki meghallotta Jézus Krisztus hívó szavát, válaszul Isten hívására megtért és bemerítkezett. Bemerítkezésekor épp anyukámmal volt áldott állapotban. Az akkori körülmények között – hitetlen férje támadó hozzáállása miatt – az istállóban elbújva, a jászolnál kereste és imádta Istent, arcra borulva. Az Úrral való beszélgetéseinek eredményeként hét gyermeke is átadta az életét Istennek.

Már korán megértettem, hogy ha kérjük Istent, Ő válaszol az imáinkra és nincsen számára lehetetlen. Gyermekként az „esti mesék” számomra a Biblia történetei voltak, amelyek mélyen beleivódtak a szívembe.

Isten a nagyszüleim után a szüleim életében sem elégedett meg egy formális kapcsolattal, hiszen Ő egy személyes és intim kapcsolatra vágyik velünk. A szüleim életében az 1970-es években érkezett el az idő, hogy Isten bevonja őket a királyságába. Hatalmas ébredés kezdődött a környékünkön az egyik nagybátyám által, ahol Isten Szent Szellemmel keresztelt, és emberek százai élték át a szabadulást bűneikből és megkötözöttségeikből.

Nővérem – egy karácsonyi meghívásnak engedve – elment ezeket a rokonainkat meglátogatni, de más emberként jött haza. A gyökeres változás az egész életét érintette, beszámolt róla, hogy újjászületett és Isten ma is keresztel Szent Szellemmel, sőt őt magát is betöltötte.

Hithű baptistaként a szüleim előtt nem volt teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a szavak mit is jelentenek, de esténként megtapasztalhatták, hogy Isten komolyan gondolja, amit az igéjében kijelent, ugyanis nővérem a Szent Szellemmel való betöltekezése után ima közben sokszor prófétált, ami azelőtt elképzelhetetlen volt mindannyiunk számára.

Az Úr választás elé állította a családunkat, hogy megelégszenek-e egy formális kapcsolattal, vagy egy személyes és élő kapcsolatot szeretnének-e építeni vele. Az egész család megújult, és a családtagjaim sorban beteltek Szent Szellemmel. Nem volt szokatlan, hogy az első szeretet tűzében égve, Isten naponta szól hozzánk, megelevenítve az igét, amit éppen olvastunk, vagy prófécián keresztül.

VG_12Számomra 12 évesen jött el az idő, amikor Isten megszólított, egy nálunk vendégeskedő, idős nénit, „Nelli mamát” felhasználva. Mikor egyszer kettesben maradtam vele, feltette életem nagy kérdését: „akarsz-e egy barátot”? Sok keserűség volt bennem, mert az iskolában elevenségem miatt sokszor kiközösítettek, tanáraim megaláztak, és nagyon magányosnak éreztem magam egy barát nélkül. Így amikor ez a kérdés elhangzott, olyan volt, mintha szíven ütöttek volna, hiszen ez volt az a kérdés, ami a leginkább foglalkoztatott. Nelli mama mondta el nekem, hogy a nagy Isten, a teremtő és a megváltó, szeretne az én személyes barátom lenni, beköltözni a szívembe és naponta szólni hozzám. Nem késlekedtem a válasszal, kijelentettem, hogy: igen, szeretném!

Letérdeltünk, hogy átadjam a szívemet Krisztusnak, az én megváltómnak és jó barátomnak, de az Úr megint mélyen megdöbbentett, mivel az imánk közben ez a néni elkezdte felsorolni azokat a bűneimet, amiket az előző napokban tettem, amiket rajtam kívül senki nem tudott. Többek között elmondta, hogy lát engem egy karácsonyfa mellett állni, amint valamit leveszek a fáról. Pár nappal korábban a szomszédban járva kihasználtam, hogy senki nincs a szobában, és leloptam pár cukrot a karácsonyfájukról. Sok más csínytevésemet is felsorolta, ami után mély istenfélelem szállt rám. A bűnvalló imám végén beteltem Szent Szellemmel, és nyelveken szóltam, majd volt egy látomásom, ahol egy órát láttam, aminek a mutatóját pár perc választotta el az éjféltől.

Ekkor megértettem, hogy Isten lát engem akkor is, ha én úgy gondolom, hogy senki nincs jelen és ott van velem, akkor is, ha én úgy érzem, hogy egyedül vagyok. Ezek után Isten számtalan módon szólt hozzám, de leginkább az Igén keresztül, mivel a következő években egymás után nyolcszor olvastam el a Bibliát. Naponta kaptam vezetést, kijelentést, és Isten igazi barátként volt velem. 13 évesen bemerítkeztem és teljesen átadtam magam Neki.

VG_hp_1024Nagyon fontos, hogy az életünk alá legyen vetve Istennek, hiszen Ő olyan információk birtokában van, amelyekről mi nem tudunk, és ezért szükséges, hogy a Vele való kapcsolat élő legyen. Ő tudja, hogy mire hívott el minket, és mi a célja velünk. Napi szinten akar vezetni, hogy az életünk győztes legyen, mint Dávidé is volt. Isten vezetése nélkül eltévedünk, újra ránk tör a magány, és kiszolgáltatottakká válunk, ahogy ez Saul életében is látható volt. Dávidról azonban azt mondja az Ige: „…én szolgám, Dávid, a ki megőrizte az én parancsolatimat, és a ki engem követett teljes szívéből, csak azt cselekedvén, a mi kedves az én szemeim előtt…” 1 Kir. 14,8

Az Úr hangjának a meghallása szükséges ahhoz, hogy engedelmeskedni tudjunk neki. Ha nem halljuk Őt, nem is tudhatjuk, hogy mit akar tenni rajtunk keresztül. Hány „Góliát” le lenne már győzve az életünkben, ha hallgatnánk Isten hangjára. Mikor halljuk, és megfogadjuk, amit Isten mond, akkor Ő felemel bennünket az engedelmesség miatt, ahogy tette ezt Dáviddal is:

Az én szolgám, Dávid lesz a királyuk: egy pásztoruk lesz mindnyájuknak. Akkor az én törvényeim szerint élnek, rendelkezéseimet megtartják és teljesítik.
Abban az országban laknak majd, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam, amelyben őseitek is laktak. Ott laknak ők, fiaik és unokáik örökre, és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük örökre.
Szövetséget kötök velük, hogy békében éljenek. Örök szövetség lesz az. Letelepítem és megsokasítom őket, szentélyemet pedig közéjük helyezem örökre.
Hajlékom náluk lesz, Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.
Akkor megtudják a népek, hogy én vagyok az ÚR, aki megszentelem Izráelt, amikor szentélyem köztük lesz örökre. Ezék. 37,24-28

VG_család_1024Ezért nagyon értékes számomra, ha hallhatom Isten hangját, hiszen Ő mindig a javamat akarja; ahhoz pedig, hogy meghalljam őt, szükséges, hogy rendszeresen töltsek időt az Ő jelenlétében.

Ő legtöbbször az Igéjén keresztül szól hozzánk; amint egyre jobban megtöltjük a szívünket az Igéjével, lehetőséget adunk Neki a szólásra. Miközben olvassuk és elmélkedünk az Igén, Ő szól hozzánk. Napközben is szól hozzánk a szellemünkön keresztül, ha figyelünk Rá, és nem hagyjuk, hogy más dolgok vagy hangok elnyomják ezt a hangot.
Nagyon fontos, hogy miután hallottuk Őt, engedelmeskedjünk is Neki, mert az engedetlenségünkkel eltávolítjuk a szívünket Tőle, és megnehezíti, hogy újra meghalljuk a hangját. Mikor meghalljuk és következetesen meg is tesszük, amit Isten mond, akkor Ő át tudja formálni a karakterünket, és szinte észre sem vesszük, ahogyan átragyog az életünkön, hogy mások is megismerhessék Őt.

Vincze Gábor

Tetszett? Oszd meg másokkal is!